BBS: Angol rövidítés a Bulletin Board System (hírdetőtábla-rendszer) szavak kezdőbetűiből. A BBS lényegében egy adatbázis, ahova az arra jogosultak beírhatnak, és kiolvashatják az előzőleg rögzített információt. Ez az adatbázis jelenti az ott lévő programok, szövegek, hirdetések összességét. A rendszert általában egy modemmel felszerelt számítógépen helyezik el. A BBS telefonszámának ismeretében egy speciális programmal bárki felhívhatja az adatbázist. Rengeteg BBS létezik a világon, a legtöbb nagyon kicsi — egy-két telefonvonalon érhető el. A legtöbb BBS ma már korlátozott Internet hozzáférést is szolgáltat. Ebben általában elektronikus levelezés és Usenet hozzáférés található. A bérelt vonalak tarifáinak csökkenése és az ilyen rendszereken létező SLIP, illetve PPP kapcsolatok lehetősége miatt várhatóan a BBS rendszerek lesznek az olcsó publikus Internet szolgáltatás úttörői.
befulladás: Hálózati adatátvitelnél a torlódás szélsőséges esete a befulladás (lock-up). Ez olyan, főként tervezési hibák miatt előálló eset, amelyben bizonyos információfolyamok egyszer s mindenkorra leállnak a hálózatban. A jelenség jól illusztrálható a közúti körforgalomban lejátszódó hasonló események példájával. Ha az elsőbbségi szabály a körforgalomba belépő forgalmat részesíti előnyben, akkor torlódás léphet fel. A forgalom csak akkor indulhat meg újra, ha a szabályokat megváltoztatjuk. A csomagkapcsolt hálózatokban a helytelen puffer-elosztás és a rossz prioritási szabályok hasonló befulladásokat okozhatnak.
bérelt vonal: Olyan különvonal (általában telefonvonal) a hálózaton, amelyet a nyilvános Internet szolgáltatók a bérlő rendelkezésére bocsátanak egy bizonyos havi összeg fejében. Ez a vonal teljes sávszélességében (átlagosan 56000 és 64000 bps) csak a bérlő rendelkezésére áll. Olyan ez, mintha önnek otthonról közvetlen Internet elérése lenne, azaz nem kellene minden esetben feltárcsázni az Internet szolgáltató számát, majd megvárni, amíg a modem csatlakozik a másik végponthoz: egyszerűen állandóan él a vonal, felemeljük a kagylót, és lehet beszélni. A legáltalánosabb felhasználása a kis kiterjedésű helyi hálózatok Internetbe csatlakoztatásánál jelentkezik.
big endian: Angol kifejezés. Olyan számítógépes rendszer (általában nagyszámítógép), ahol az adatokat úgy tárolják, hogy a legértékesebb helyiértékű byte kerül legelőre, ellentétben a little endian típusú rendszerekkel. A TCP/IP hálózatoknál a szabvány a kommunikációra nézve a big endian típust írja elő.bináris állomány: Tulajdonképpen
minden állomány bináris, hiszen a számítógépek kettes számrendszerben
dolgoznak. Az általánosan elterjedt szóhasználat azonban megkülönbözteti
a csak szöveget, azaz szabványos karaktereket tartalmazó állományokat
azoktól, amelyekben speciális vezérlőkarakterek is előfordulnak. Bináris
állományban a szabványos ASCII karakterkészletben
nem szereplő karakterek is szerepelnek. Ilyen lehet például egy végrehajtható
program, vagy egy grafikát, hangot tartalmazó állomány is.
Amennyiben az Interneten keresztül továbbítunk
állományokat a File Transfer Protocol segítségével,
akkor bináris állományok esetén a tranzakció megkezdése előtt be kell
gépelni a binary parancsot, ugyanis alapértelmezésben csak az egyszerű
szöveges állományok továbbítása lehetséges (ez azt jelenti, hogy az FTP 7
bites információegységekben méri az adatokat).
bit: Angol rövidítés, a BInary digiT
szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ
legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő
kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a
0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy).
Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy
bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól.
Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg
az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy
a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására
a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte.
(vesd össze: oktet)
A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben.
A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk
ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség.
Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5
Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált
bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt
információ minősége romlik (vesd össze: GIF
és JPEG).
bithibák: Az adatátvitel és a kommunikáció fontos kérdése az átvitel során fellépő hibák kezelése. A rétegfelosztást figyelembe véve ezt az alsó három rétegben kell megoldani. Az első hibakezelést a fizikai rétegben, a bitek és karakterek átvitelénél kell megoldani. A vonalakon fellépő hibákat különböző fizikai jelenségek okozzák: termikus zaj, a vonalakat kapcsoló berendezések impulzus zaja, a légköri jelenségek (villámlás) okozta zajok. A zajok időtartamából következően lehetnek egyedi és csoportos bithibák. A gyakoribb esetben a hibák fennállási ideje általában egy bit átviteli idejének a többszöröse, ezért ezek a hibák csoportosan, hibacsomók formájában jelentkeznek. Mivel az adatátvitel blokkos (keretes) formában történik, ezért az eredmény egy-egy blokk tönkremenése.
bitorientált átvitel: Az összeálított keret átvitelénél két csomópont között, amennyiben a bitfolyam bitjeit bitenként értelmezzük, bitorientált átvitelről beszélünk, ami általános információ átvitelekor rugalmasabb megoldás.
bitorientált eljárás: A hálózatok elterjedésével a szöveges jellegű információk mellett más jellegű információk átvitele is szükségessé vált, sokszor eltérő szóhosszúságú és adatábrázolású számítógépek között. Ezért a bitcsoportos átvitel helyett a tetszőleges bitszámú üzenetátvitel került előtérbe, ezek a bitorientált eljárás-ok. Az átvitel a legtöbbször sorban, bitenként történik.
BMP: A Microsoft cég által létrehozott Microsoft Windows bittérképes képformátum. A BMP az IBM PC kompatíbilis számítógépek igen elterjedt képformátuma, amely a képről minden fontos információt tárol. Tömörítést nem használ, a BMP állományok mérete éppen ezért viszonylag nagy. A BMP állományok az OS/2 bittérképes formátumot is jelölhetik, amely a Windows változatból ered.
BNC: Vékony koax kábelezés esetén a jelek visszaverődésének megakadályozására a végpontokat a kábel hullámellenállásával megegyező értékű 50 Ohm -os ellenállással kell lezárni. Mivel a számítógépek sorosan fel vannak fűzve a kábelre, a csatlakoztatást oly módon lehet megvalósítani, hogy a koaxiális kábelt egyszerűen kettévágják a két végére ún. BNC csatlakozót szerelnek, és egy ún. T csatolót illesztenek be ez csatlakozik a számítógép hálózati kártyájára.
bind: UNIX hívás. Azért, hogy egy távoli felhasználó összeköttetés kérést küldhessen egy socketnek, a socketeknek névvel (TSAP címmel) kell rendelkezniük. A socketekhez neveket a bind hívással rendelhetünk. Ezután a neveket valamilyen módon ismertté kell tenni, és a távoli felhasználók máris megcímezhetik azokat.
bounce: Angol szó, jelentése: visszapattan. Az elektronikus levelezéssel kapcsolatos fogalom. Amennyiben egy elektronikus levél nem tud a címzetthez eljutni, akkor a rendszer a küldő címére visszairányítja azt. Ilyenkor a levél fejlécében több soros magyarázatot találhatunk arra, hogy merre ment a levél, és mi volt a hiba forrása.
böngésző: A böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani. A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Netscape Navigator, a Microsoft Internet Explorer és a Mozilla. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk.
BPS: Bits Per Second (bit per secundum)
bridge: A híd (bridge) két hálózat adatkapcsolati szintű összekapcsolását végzi. Egy Ethernet és egy vezérjeles sínű hálózat között a híd teremti meg a kapcsolatot. Lényegében egymásba átalakítja az eltérő keretformátumokat. Lényegében egy kommunikációs számítógép.
BSD: A Berkeley Software Distribution rövidítése. A BSD a unix operációs rendszerek egyik fajtáját jelöli, amelyet a University of California, Berkeley fejlesztett ki. A BSD nagy mértékben elősegítette az Internet fejlődését, elterjedését, hiszen egy kormánnyal kötött szerződés alapján a TCP/IP protokollokat integrálta a unixba. A programcsomagot aztán az egyetemeknek osztotta szét. Jelentős újítása volt a socket fogalom megjelenése, amelynek segítségével az alkalmazói programok egyszerűen tudtak kommunikálni a TCP/IP protokollokkal. Az egyetem ma már nem támogatja a rendszer fejlesztését.
bug: Angol szó, jelentése: bogár. Informatikai-számítástechnikai zsargonban a programokban lévő hibát, zavart jelenti. Akkor mondjuk, hogy egy program "bugos", ha valamilyen tesztadatra nem a megfelelően működik. Ilyeneket mindenki tapasztalt már, amikor "kedvenc" operációs rendszerének grafikus felülete a két-három program egyidejű futása miatt hirtelen elszáll, (a képernyő) befagy. A programok különböző verzióinak hibáit általában dokumentálják, és igyekeznek kijavítani (több-kevesebb sikerrel). Elfogadott egy hibás program kibocsátása, ha a hibák csak egyes nagyon szűk, ritkán használt területen jönnek elő. Egyébként a kifejezést az egyik első informatikus, Grace Murray Hopper, az amerikai tengerészetnél szolgáló egyik hölgy, találta ki. Hopper a II. világháború alatt az ENIAC nevű számítógépen dolgozva egy rovart csapott agyon, amely az egyik elektroncsőben okozott zárlatot.
byte: Angol szó, az információ
nagyobb egységét, belőle 8 bitet jelöl. Például 8 eldöntendő
kérdésre adott válasz összesen 8 bit, azaz 1 byte információt hordoz, de általában
ennyi információ kell egy karakter/betű meghatározásához is (tehát nagyjából
mondhatjuk, hogy egy betű egy byte adat). Egy gépelt oldalon átlagosan 2 kilobyte-nyi
szöveg jelenik meg. Sok számítógépen byte-nak nevezik a legkisebb információegységet
is. Magyarul elterjedt írásmód még a bájt is. 1 kilobyte szokásos rövidebb írása
1 KB, 1 kilobit esetén pedig 1 Kb (1 megabyte
= 1 MB, 1 gigabyte = 1 GB).
Az Internettel kapcsolatos szövegkörnyezetben
a 8 bites byte kifejezésére az oktet szót
használják, mert léteznek olyan számítógépek, amelyek alapegysége - legkisebb
megcímezhető információegysége - nem 8 bit, hanem például 12.