Alapfogalmak
A számítógépek megjelenésekor mindegyik egymástól elkülönülve, önállóan dolgozott. A hőskorban, amikor esetenként több szobányi, épületnyi volt a GÉP, ez természetesnek is tűnt, erre a korszakra a többterminálos, több felhasználót kiszolgálóA kiszolgálók (szerverek) olyan nagyteljesítményű programok, illetve számítógépek, amelyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak a hálózat felhasználói számára. A szolgáltatások a kliensek segítségével vehetők igénybe. Azért nevezik kiszolgálóknak őket, mert a szolgáltatásokra irányuló kéréseket szolgálják ki. egyedi gépek voltak a jellemzőek. Később, a személyi számítógép, a “personal computer” megjelenésével (amely a nevében is hordozza az elkülönültségre utaló “személyi” jelzőt) a helyzet változott, de ezzel együtt megjelent az igény a gép-gép kommunikációra, az erőforrások megosztására, az információcserére, adrága perifériák gazdaságos kihasználására.
A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. A meghatározás nagyon egyszerűnek tűnik első látásra, de ez is, mint sok más, első látásra egyszerű állítás is jelentős bonyolultságot rejt magában.
Milyen előnyökkel jár a gépek hálózatba kapcsolása?
- Lehetővé teszi a berendezések, perifériák, programok, adatok közös használatát, azaz a külön-külön meglévő erőforrások megosztását. Ez azt jelenti, hogy ezek az erőforrások a felhasználók fizikai helyétől függetlenül a megfelelő jogosultságokkal rendelkezők számára elérhetők.
- A rendszerben lévő eszközök teljesítményének egyenletesebb megosztására is lehetőséget biztosít ez a megoldás.
- A kialakított rendszer nagyobb megbízhatóságú működést eredményez. Például egy nyomtató hibája nem jelenti azonnal a nyomtatási lehetőségek megszűnését, mivel szerepét a rendszerben lévő másik nyomtató is átveheti. A fontosabb programok, adatok a rendszer több számítógépének lemezegységén is tárolódhatnak és az egyik példány megsemmisülésével nem történik helyrehozhatatlan károsodás. Lehetőség nyílik a központosított rendszerkarbantartásra, mentésre, új programok telepítésére, a renszer pillanatnyi állapotának pontos ismeretére.
- A fenti előnyök anyagi oldalról jelentős költségmegtakarítással is járnak. Az eszközöket (pl. nyomtatókat, háttértárakat) kevesebb példányban kell megvásárolni. A fenntartási, rendszerkarbantartási költségek terén is jelentős megtakarítások érhetők el.
- Ezen előnyök mellett a hálózatba kapcsolás a számítógépek használati körének kibővülését sőt kiterjesztését is lehetővé teszi. Lehetővé válik adatbázisok elérése, a benne lévő adatok felhasználása, sőt az adatbázis sok pontról történő bővítése. Erre példa lehet egy multinacionális vállalat rendelési rendszere. Olyan programok is futtathatók ilyen módon, amelyek erőforrásigénye nagyobb, mint amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. egy gépen rendelkezésre áll.
A jelenlegi egyik legizgalmasabb lehetőség az, amikor a hálózati rendszert kommunikációs közegként használjuk. Ez azt jelenti, hogy a rendszer használói egymásnak üzeneteket, leveleket vagy egyéb információt tudnak küldeni. Jelenleg a számítástechnika fejlődése ebbe az irányba mutat.
A hálózati kapcsolatok egyre bővülő lehetősége azt is lehetővé teszi, hogy olyan számítógépeket készítsünk, amely a futtatandó programjait, adatait nem saját maga tárolja, hanem ezek a hálózatÁltalában hálózaton sok eszköz összekapcsolt együttesét értjük. így egy számítógépes hálózatban, nem meglepő módon, számítógépek vannak egymással fizikai kapcsolatban. Ez alatt persze nem azt kell érteni, hogy minden gép minden másikkal közvetlenül össze van drótozva, hanem azt, hogy elvileg mindegyikük fel tud építeni kapcsolatot bármelyik másikkal. A közvetlen fizikai kapcsolat inkább a helyi hálózatokra jellemző. Mire jó (egyáltalán jó-e) a hálózat? Legfőképpen arra, hogy az összekapcsolódás révén az információ áramlása felgyorsul. Hasznos a hálózat abban a tekintetben is, hogy a számítógépek összekapcsolásával az eredetileg egyedül álló, gyengébb teljesítményű gépek együtt egy nagy teljesítményű rendszert alkotnak, amelynek segítségével különböző feladatok oldhatók meg. Mindezek pedig kifejezetten előnyös tulajdonságok. valamelyik kiszolgáló gépén vannak elhelyezve. Ez a megoldás nagymértékben csökkenti egy számítógépben elhelyezett egységek számát, és ezért nagyon olcsó. Érdekes kérdés ennek, az NC-nek (Network Computer) nevezett hálózati számítógépnek a jövője. Sokan visszalépésnek tekintik, de az ötlet időről időre felbukkan, habár az utóbbi időben egy átmeneti megoldás, az un. “thin client” (“sovány kliens“) gép megoldások kerültek előtérben. Hiába, individualistának születünk, mindenki szeretne minél többet a hálózati rendszer részét képező gépek erőforrásaiból birtokolni, ellenőrzése alatt tartani. A felhasználók szempontjai – ebben az esetben is – ellentétesek a rendszerek tulajdonosai, üzemeltetői, a rendszergazdák
érdekeivel. És a hálózatot elsősorban a végfelhasználók használják…