Modemek, Dial-up Networking

A frekvencia modulációt használták először a modemeknél, jó zajtűrése és a biteket hordozó frekvenciák szűrőkkel való könnyű szétválaszthatósága miatt. Szokták a módszert FSK-nak (Frequency Shift Keying) is hívni. Mivel a telefonösszeköttetések duplex rendszerűek, ezért a szabványos adási és vételi, 0 és 1 értékű bitekhez tartozó frekvencia kiosztás a 36. ábrán látható. Az adatátviteli sebességet a használt alacsony frekvencia erősen korlátozza, mivel például a legkisebb, 1070 Hz-es frekvencián a minimális 1 teljes színuszhullám átvitele ~ 1 msec, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. 1 kbit/s átviteli sebességet jelent.

A modemek mint adatátviteli hálózati eszközök is tárgyalhatók az OSI-modellAz OSI az Open System Interconnect - nyílt rendszerek összekapcsolása kifejezés angol eredetijéből alkotott betűszó. Nyílt rendszereknek olyan rendszereket hívjuk amelyek nyitottak a más rendszerekkel való kommunikációra. Az OSI modell hét rétegből áll, és a kialakításuknál a következő elveket vették figyelembe:
• minden réteg feladata jól definiált legyen, és ez a nemzetközileg elfogadott szabványok figyelembe vételével történjen,
• a rétegek közötti információcsere minimalizálásával kell a rétegek határait megállapítani,
• elegendő számú réteget kell definiálni, hogy a különböző feladatok ne kerüljenek feleslegesen egy rétegbe.
Az OSI modell az "oszd meg és uralkodj" elvet alkalmazza. A modell szerint a hálózatot legjobban úgy lehet megvalósítani, hogy azt a feladatok szerint egymástól független különböző rétegekre osztjuk, ahol aztán az egyes rétegek egymással kommunikálnak. A modell hét réteget különböztet meg. Ezek a rétegek aztán a rájuk vonatkozó protokollok szerint végzik a feladatukat. Az OSI modell az Internet felépítését, architektúráját nem adja vissza teljes mértékben, ugyanis az az ARPANET fejlesztőinek a munkáját tükrözi. A különbség az ARPANET és az OSI munkatársai közötti kisebb-nagyobb nézeteltérésekben kereshető, illetve abban a tényben, hogy a kidolgozás időpontjában (1980 körül), az OSI (illetve senki) nem gondolta volna, hogy az ARPANET internet architektúrája annyira elterjed, hogy az lesz a meghatározó az Internet fejlődésében. Az OSI modell a hálózatot mintegy réteges tortát képzeli el. Ennek a tortának hét rétege van. Szakszerűen azt mondanánk, hogy protokoll-veremről van szó. Minden rétegnek megvan a maga protokoll-készlete, amelyek a réteg feladatát hivatottak szabályozni. Az egyes rétegek egymással csak logikai kapcsolatban állnak, fizikailag mindig az alattuk lévő réteggel kommunikálnak. A két hálózat tényleges fizikai kapcsolatát csak a fizikai réteg adja. Az alsó négy réteg azzal foglalkozik, hogy hogyan kell egy üzenetet a hálózat két pontja között továbbítani. Ezek:
• Fizikai réteg (physical layer): Ez a legalsó réteg, amely a fizikai közeggel foglalkozik, azzal, hogy hogyan kell az elektromos jeleket a hálózati kábelekre ültetni. Biztosítania kell, hogy a kábelre kiküldött 1 bitet a vevő oldal is 1-nek lássa, és ne 0-nak. Mi a feltétele, és hogyan lehet megvalósítani a lehető legminimálisabb háttérzajt, stb. Az összes, internetet alkotó hálózat lényegében csak a fizikai rétegeiken keresztül kommunikál egymással. Az internetek forgalma bármilyen fizikai közegen továbbítható, ennek mikéntjét írja le a fizikai réteg, és annak protokolljai.
• Adatkapcsolati réteg (data-link layer): Ez a réteg a fizikai réteg felett helyezkedik el. A feladata abban áll, hogy biztosítsa: az adó oldali adatok a vevő oldalra is adatként jussanak el, és ne legyen belőle értelmetlen jelek sorozata: szemét. Ezt úgy valósítja meg, hogy az adatokat egyértelműen azonosítható adatkeretkre tördeli szét, ellátja a szükséges vezérlőbitekkel, majd sorrendben továbbítja azokat. A vevő oldal pedig a kapott kereteket megfelelő sorrendben összeállítja. Az adó oldal ezenkívül még a vevő által küldött nyugtázásokat is feldolgozza. Mivel a fizikai réteg a biteket értelmezés nélkül továbbítja, ezért az adatkapcsolati réteg feladata, hogy felismerje a keretek határait. Másik fontos feladata az, hogy a kétirányú átvitel esetén az esetleges ütközésekből adódó problémákat megoldja.
• Hálózati réteg (network layer): A hálózati réteg az adatkapcsolati réteg felett helyezkedik el, és alapfeladata az adatkapcsolati réteg által elkészített keretek forrás- és célállomás közti útvonalának meghatározása/kiválasztása, azaz a forgalomirányítás: merre, milyen útvonalon (kvázi melyik számítógépeken, hálózatokon keresztül) kell az adatokat küldeni, hogy a rendeltetési helyre érkezzenek. Ez történhet statikusan: olyan táblázatok segítségével, amelyek nem változnak; dinamikusan: ilyenkor a táblázatok állandóan változnak, és a hálózat aktuális helyzetét (térképét) adják. Ezzel a módszerrel figyelembe vehető a hálózat terhelése is. Természetesen igaz az, hogy két keret, amelynek ugyanaz a forrás- és célállomása is, nem biztos, hogy ugyanazon az útvonalon keresztül jut el a rendeltetési helyre, hiszen a hálózat pillanatról pillanatra változik. Amennyiben túl sok a hálózaton a küldendő adatkeret, akkor ezek egymást akadályozzák, feltorlódhatnak. Ezzel az úgynevezett torlódási problémával is a hálózati rétegnek kell szembenéznie. Ha egy adatkeretnek több hálózaton kell áthaladnia ahhoz, hogy célba érjen, akkor probléma merülhet fel olyan esetekben is, ahol a hálózatok eltérő felépítésűek. A problémát (ti. a heterogén hálózatok összekapcsolását) szintén a hálózati réteg oldja meg. A hálózati réteg feladatait a TCP/IP alapú hálózatokban az Internet Protocol látja el.
• Szállítási réteg (transport layer): A hálózati réteg felett elhelyezkedve, ez a réteg biztosítja azt, hogy minden adat érintetlenül, sértetlenül érkezzen meg a rendeltetési helyére. Az adatokat csomagokra bontja szét, ha szükséges. A szállítási réteg két végpont között réteg, ami azt jelenti, hogy itt a forrás- és a célállomás egymással kommunikál, míg az alsóbb rétegeknél ez nem igaz: ott a gazdagépek a szomszédjukkal folytatnak párbeszédet. Ez arra jó, hogy a réteg mintegy azt ellenőrzi, hogy az átvitel során a közbeeső gépek mindegyike helyesen vitte-e át az adatokat. A szállítási réteg feladatait TCP/IP alapú hálózatokban a Transmission Control Protocol látja el.
A következő három réteg a felhasználók számára biztosít szolgáltatásokat. A három réteget együtt felső rétegeknek nevezik.
• Viszonyréteg (session layer): Közvetlenül a szállítási rétegre épül. Ez a réteg azt teszi lehetővé, hogy különböző gépek felhasználói viszonyt létesíthessenek egymással. Lényegében közönséges adatátvitelről van szó, amihez néhány kényelmes szolgáltatást adtak hozzá. Ilyen például az úgynevezett kölcsönhatás-menedzselés, ami vezérli, hogy a két oldal egyszerre ne próbálkozzon ugyanazzal a művelettel. Ez például úgy oldható meg, hogy vezérlőjelet tartanak fent, és csak az az oldal végezheti az adott műveletet, amelyiknél ez a vezérlőjel van. Egy másik fontos szolgáltatás a szinkronizáció. Képzeljük el például, hogy egy állománytovábbítás valamilyen hálózati hiba miatt megszakad. Jó lenne, ha ilyen esetben nem kellene elölről kezdeni az egészet. Ezért a viszonyréteg az adatokhoz úgynevezett szinkronizációs jeleket ragaszt, amelyek segítségével a hiba megszűnése után az adatok továbbítása az utolsó ellenőrzési jeltől folytatódhat.
• Megjelenítési (ábrázolási) réteg (presentation layer): A réteg a viszonyrétegen felül helyezkedik el, és olyan szolgáltatásokat ad, amelyekre a legtöbb alkalmazói programnak szüksége van, amikor a hálózatot használja. Ez a réteg foglalkozik a hálózaton továbbítandó adatok ábrázolásával: el kell döntenie, hogy milyen egységes struktúrába szervezze az adatokat, amelyeket a felette elhelyezkedő alkalmazói rétegtől kap. A legtöbb program például neveket, számokat, stb. küld egymásnak, amelyeket esetenként bonyolult adatszerkezetekként ábrázolnak. Ehhez jön még az a tény, hogy a különböző számítógépek különböző kódolásokat alkalmaznak (ASCII, EBCDIC,...). Annak érdekében, hogy a számítógépek egymással kommunikálni tudjanak, az adatokat a hálózaton egységes szabvány szerint kell bitek egymásutánjára kódolni. Ezt végzi el a megjelenítési réteg. Egyéb feladatai közé tartozhat még az adattömörítés, illetve a titkosítás is.
• Alkalmazási réteg (application layer): Ez a legfelső réteg, amelyhez a felhasználói programok által igényelt protokollok tartoznak. Az alkalmazási réteg léte a feltétele annak, hogy a különböző programok a hálózattal kommunikálhassanak. Többek között a réteg hatáskörébe tartozik az elektronikus levelezést, az állománytovábbítást és a terminál-emulációt irányító protokollok meghatározása.
A fentiek fényében foglaljuk össze, hogy hogyan működik egy ilyen hálózat ! A küldő számítógépen egy alkalmazói program adatot küld a protokoll-vermen. A megjelenítési réteg az adatokat tömöríti, esetleg titkosítja, majd tovább adja a szállítási rétegnek, amely a megfelelő méretű csomagokra bontja az üzenetet. Minden csomag információt tartalmaz arra nézve, hogy hová kell küldeni. A csomagok lejjebb kerülnek a hálózati réteghez, amely meghatározza az útvonalat, majd az adatkapcsolati és a fizikai réteg segítségével kiadja azokat a hálózatra. A célállomáson a folyamat fordítottja történik: az adatokat a vevő oldal fizikai és adatkapcsolati rétegén keresztül a hálózati réteg fogadja. A szállítási réteg a csomagokat megfelelő sorrendben összeállítja, a megjelenítési réteg pedig dekódolja az alkalmazási réteghez forduló programok számára. Egy ilyen kommunikációt úgy lehet elképzelni, hogy az adatok az egyik oldalon a protokoll-verem aljára (fizikai réteg) kerülnek, ott kijutnak a hálózatra, majd a másik oldalon a fizikai rétegen keresztül bejutnak a protokoll-verembe, és fel egészen az alkalmazói programokhoz. Mindebből a felhasználó nem vesz észre semmit, ő ezt úgy látja, hogy az adó oldal alkalmazási rétege kommunikál a vevő oldal alkalmazási rétegével. alapján; a 37. ábra ezt mutatja be.

A modemek önállóan működő számítógépes perifériák, amelyeknek az adatátvitelKét vagy több eszköz közötti adatcsere. Az eszközök lehetnek számítógépek, perifériák, programok stb. Az adatátvitel fő jellemzője az adatátviteli sebesség, amely nagy mértékben függ az eszközök közötti kapcsolat, összeköttetés módjától, minőségétől. megvalósításához a számítógépnek kell felprogramozni, parancsokkal vezérelni, és állapotát (státuszát) ellenőrizni. Az összekapcsolás a később részletesen ismertetett szabványos soros vonalon keresztül valósul meg.

Modem-parancsok

 

AT	Parancs prefix
A/	Ismételd az utolsó parancsot (pl. Ismételt tárcsázás)
Bn	n=0 vagy 1. ProtokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. kiválasztása (BELL/CCITT)
D	Tárcsázási parancs
P	Pulse mód
T	Tone mód
,	Szünet tárcsázás közben
;	Tácsázási parancs végén a modemet parancs üzemmódben tartja.
R	Fordított kapcsolat, a hívást kezdeményező modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. üzemmódba kerül
W	A modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. tárcsázás közben tárcsahangra vár
Hn	Vonali relé H0 esetén a modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. lelép a vonalról (on hook, v. hung up) H1 esetén rálép.
In	Gyártási kód és memória ellenőrzés
F4	Fax üzemmódra váltás
Ln	Hangerő szabályozás. N=0….3
Mn	hangszóró ki-be kapcsolása
O	Vonali üzemmód
Qn	Eredménykód küldés engedélyezés/tiltás
Sn?	Regiszter (n=0…27) tartalmának lekérdezése.
Sn=X	X érték írása a regiszterbe
Vn	Eredménykód formátum
Xn	Eredménykód részletes kiírásának engedélyezése
Y	A hosszú szünet: kapcsolat megszakítása.
Zn	Reset parancs
+++	Kilépő parancs vonali üzemmódból parancs üzemmódba.

A modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. használatához a modemet a telefonhálózatba a telefon és a hálózati csatlakozó közé kell kötni. A számítógép a szöveges formájú parancsokat soros vonalon keresztül adja ki a modemnek, a modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. parancs üzemmódjában értelmezi azokat, és szintén szöveges, általában “OK” üzenettel válaszolva fogadja el, és esetleg egy eredménykódot is visszaküld. Minden parancs az AT karaktersorozattal kezdődik, és ezt követi (betűköz nélkül!!!) a parancs további része. Csupán az AT utána Enter begépelésére a modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. OK üzenettel jelzi a kapcsolat meglétét. A legtöbb modemben 28 regiszter van (S0 -S27), amelyek a modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. működési paramétereit határozzák meg. Ezek szerepe lehet az, hogy időzítőként vagy számlálóként működnek, vagy az, hogy a tartalmuk határoz meg bizonyos jellemzőket (bitminta). Egyes jellemzők értékei nem törlődő memóriában (NVRAM) tárolhatók és a későbbiekben újra bekapcsoláskor ezek jelentik az alapbeállítást. A regisztertáblázat:

Regiszter	Érték	Gyári érték	Feladat
SO*	0-255	0	Csengetésszám, hányadik csengetés után válaszol automatikusan
S 1	0-255	0	Csengetésszámláló, ha csengetés jön tartalma 1-el nő
S2	0-127	43	Kilépési karakter, utána adatTények, jelek, számok, amelyek még feldolgozást igényelnek. üzemmódból helyi üzemmód
S3	0-127	13	Kocsi vissza karakter, ez van minden parancssor végén
S4	0-127	10	Soremelés karakt. ez van minden parancssor végén a kocsi vissza után
S5	0-32,127	8	Backspace karakter
S6	2-255	2 (sec)	Tárcsahang kivárás vonalra lépés után tárcsázás előtt. Mo.-n 30-50!
S7	1-255	30 (sec)	Vivőre várakozás, utána bont, NO CARRIER üzenet.
S8	0-255	2 (sec)	a “,” parancs szünetideje
S9	0-255	6 (0.1 sec)	CD válaszidő a vivőérzékelés válaszideje
S10	1-255	14 (0.1 sec)	Vivőhiány, Ha nincs vivő ennyi ideig, a modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. bontja a vonalat.
S11	50-255	85	Hangtárcsa sebesség csak DTMF esetén
S12	20-255	50	Kilépési késleltetés
S13			Nem használt
S14*	Bitminta		Üzemmód regiszter. echo, tárcsázási mód, válasz v. kezdeményező mód
S15			Nem használt
S16	Bitminta		ModemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. teszt módok
S17			Nem használt
S18*	0-255		Tesztidőzítő, a diagnosztikai teszt hossza
S19			Nem használt
S20			Nem használt
S21*	Bitminta		Üzemmód regiszter.csatlakozó tipus, DTR, DCD, DSR jelek hatása
S22*	Bitminta		Üzemmód regiszter. Hangszóró hangereje, vezérlése
S23*	Bitminta		Üzemmód regiszter. Sebesség, paritás
S24			Nem használt
S25*	0-255	5(0.01sec)	DTR késleltetés
S26*	0-255	1(0.01sec)	RTS-CTS késleltetés
S27*	Bitminta		Üzemmód regiszter. Üzemmód (szinkron, aszinkron), adatátviteli szabvány

A táblázatban *-al jelölt regiszterek tartalma az NVRAM-ban eltárolható. A regiszterek tartalmának módosítása és kiolvasása két modemvezérlő paranccsal lehetséges:

• Módosítás: ATSn=X ahol n = 0…27 és X = 0…255
• Kiolvasás: ATSn? N = 0…27 és kiírja az Sn regiszter értékét decimálisan

A modemek által használt vonalak nem tesznek lehetővé fizikailag megbízható átvitelt. Ezért meg kellett találni azokat az átviteli hardver és szoftver megoldásokat, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. ezt mégis megbízatóvá teszi.

Az MNPMicrocom Networking Protocol Egy különleges hibajavító és adattömörítő eljárás, amely zajos vonalakon is biztosítja a hibátlan adatátvitelt. Az OSI modell hálózati rétegének része, azaz szabványos adatkapcsolatot biztosít a különböző eszközök között. Lehet szoftveres és hardveres megoldású. (=Microcom Networking Protocol) egy különleges hibajavító és adattömörítő eljárás, amely zajos vonalakon is biztosítja a hibátlan adatátvitelt. Az OSI modell hálózati rétegének része, azaz szabványos adatkapcsolatot biztosít a különböző eszközök között. Lehet szoftveres és hardveres megoldású. Fokozatai:

• MNP1 Aszinkron, bájt-orientált kapcsolatot valósít meg, fél duplexAz ilyen átvitel esetén a csatornán az információáramlás már kétirányú, felváltva történik, úgy hogy egyszerre mindig csak az egyik irány foglalja a csatornát. Ilyen átvitel valósul meg nagyon sok rádiós kapcsolatban (pl. CB rádió). Váltakozóan két irányú = fél duplex. (half duplex) eljárással, ma már nem alkalmazzák. Egy 2400 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s sebességű modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. ezzel az eljárással 1690 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s sebességet tud elérni.
• MNP2 Aszinkron teljes (full) duplex átvitelt megvalósító eljárás. A Z80 és Intel 6800 típusú processzorokra dolgozták ki. Nem lassítja az átvitelt, zavart vonalakon az MNP2 egy 2400 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s-os modemen valóban eléri ezt a sebességet.
• MNP3 Az MNP3 szinkron teljes duplex adatcserét valósít meg. 10 bites adatcsomagokat használ: 1 start-, 8 adat- 1 stopbitAz adatbiteket határoló, azokat elválasztó bit, amely tényleges adatot nem hordoz, csupán a kommunikáló felekkel közli, hogy hol végződik az adatbitek egy csoportja, és hol kezdődik a következő (általában 1 vagy 2 stopbitet használnak). Soros vonali kapcsolat esetén a stopbitek és az adatbitek számát az adatátvitel sebessége határozza meg. Nyilván minél több az adatbit, és kevesebb a stopbit, annál gyorsabb az átvitel. Ez fordítva is igaz.. Szinkron átvitelnél nincs start- és stopbitAz adatbiteket határoló, azokat elválasztó bit, amely tényleges adatot nem hordoz, csupán a kommunikáló felekkel közli, hogy hol végződik az adatbitek egy csoportja, és hol kezdődik a következő (általában 1 vagy 2 stopbitet használnak). Soros vonali kapcsolat esetén a stopbitek és az adatbitek számát az adatátvitel sebessége határozza meg. Nyilván minél több az adatbit, és kevesebb a stopbit, annál gyorsabb az átvitel. Ez fordítva is igaz., amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. gyorsítja az átvitelt. Az MNP3 már némi tömörítést is eredményez, tehát a modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. fizikai sebességénél látszólag gyorsabb az adatátvitelKét vagy több eszköz közötti adatcsere. Az eszközök lehetnek számítógépek, perifériák, programok stb. Az adatátvitel fő jellemzője az adatátviteli sebesség, amely nagy mértékben függ az eszközök közötti kapcsolat, összeköttetés módjától, minőségétől.: egy 2400 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s-os modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. látszólagos sebessége 2600 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s lesz.
• MNP4 Az MNP4-nél megjelent két új optimalizálási eljárás, amit Adaptive Packet Assembly(tm) és Data Phase Optimization(tm) neveken jegyeztek be. Ezek valamiféle csomag jelleget adtak az átvitelnek. Az egyes adatblokkok átvitele úgynevezett adatkeretekben, azaz csomagokban történik, és a keretAngol szó, jelentése: keret. A frame a HTML egyik eleme, amely a hipertextes dokumentumok megjelenési formáját bővíti azáltal, hogy a böngészőprogramok által láttatott felületet több, egymástól független részre — keretre — bontja. Az egész ahhoz hasonlítható, amikor egy lapot több részre osztunk, hogy a különböző témájú anyagok ne follyanak egybe. Minden egyes ilyen keret több tulajdonsággal rendelkezik: • A többi frame-től függetlenül tölthet le honlapokat, illetve egyéb dokumentumokat.
  • Nevet lehet neki adni, hogy így más honlapról lehessen rá hivatkozni.
  • A keret mérete dinamikusan változik annak függvényében, hogy mekkora a böngészőprogram által előállított felület — mekkora a lap mérete. Megengedheti azt is, hogy a felhasználó saját maga állítsa be, illetve változtassa a méretét.
  tartalmazza a szükséges ellenőrző biteket. Szintén kerettel szinkronizálnak és nyugtáznak e rendszerben. Emellett bizonyos adattömörítés is végbemegy, így MNP4 alatt egy 2400 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s-os modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. 2900 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s sebességet tud elérni, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. 20% nyereség.
• MNP5 Az MNP5 tovább tökéletesítette az adattömörítést. A valós idejű tömörítésA tömörítés alatt egy olyan eljárást értünk, amely adatokat — általában állományokat — alakít át más formátumra abból a célból, hogy kisebb helyen tárolja ugyanazon információt. Többféle tömörítési eljárás ismeretes, ezek elsősorban hatékonyságban (milyen kicsire tömörít) és gyorsaságban (milyen gyorsan tömörít) térnek el egymástól. A tömörítés legkézenfekvőbb módszerei azok, amelyek az adat ismétlődő részeit lerövidítik, az ismétlődés számát feljegyzik — például a bbbaaababbb karaktersorozat tömörítve így nézhetne ki: 3b3aba3b. A tömörített állományok nevei általában az adott eljárást megvalósító program rövidítését viselik. A legelterjedtebbek: arj, gz, zip,gzip, Z, nagy hibája: nem ismeri fel azt, ha az alapinformáció eleve tömörített. Ilyenkor a különböző algoritmusokkal kísérletezve erősen lelassul. A szokásos fájlok esetén egy MNP5-tel működő 2400 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s-os modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. látszólag 4800 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s sebességgel kommunikál.
• MNP6 Sajnos nem kompatibilis számos MNPMicrocom Networking Protocol Egy különleges hibajavító és adattömörítő eljárás, amely zajos vonalakon is biztosítja a hibátlan adatátvitelt. Az OSI modell hálózati rétegének része, azaz szabványos adatkapcsolatot biztosít a különböző eszközök között. Lehet szoftveres és hardveres megoldású. hibakorrekcióval dolgozó modemmel. Az MNP6 félduplex kommunikációt valósít meg, de teljes duplex szolgáltatásokat kapunk tőle. Ezt a Statistical Duplexing nevű eljárással érik el, amely az ellentétes irányú jelfolyamot az egyes keretek között, az adatáramlás szünetében továbbítja.
• MNP7 Az MNP7 technológiánál az Enhanced Data Compression eljárást kombinálják az MNP4 szabványos kódolási eljárásával, aminek eredménye a szokásos fájlok továbbításának mintegy 300%-os felgyorsulása.
• MNP8 Kimaradt a fejlesztésből.
• MNP9 Az MNP9 esetében az Enhanced Data Compression eljárást kombinálták a V.32 szerinti kommunikációval, így egy ilyen modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. 300%-kal gyorsabb, mint az eredeti CCITTComité Consultatif International de Télégraphique et Téléphonique (Nemzetközi Telefon- és Telegráf Egyeztető Tanács) V.32 szerinti modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak..
• MNP10 Fejlesztés alatt áll. Célja a korábbi eredmények felhasználásával a tömörítési eljárás intelligenssé tétele.

A modemek fejlődése az előbbiekben kifejtett okok miatt töretlen. Folyamatosan jelennek meg az egyre nagyobb sebességű modemek (a könyv írása idején 56 kbit/s a sebesség), és a modemek segítségével újabb szolgáltatásokat is megvalósítanak. Az előbbiek alapján nyilvánvaló, hogy a telefonvonalon vagy modemes adatátvitelKét vagy több eszköz közötti adatcsere. Az eszközök lehetnek számítógépek, perifériák, programok stb. Az adatátvitel fő jellemzője az adatátviteli sebesség, amely nagy mértékben függ az eszközök közötti kapcsolat, összeköttetés módjától, minőségétől., vagy beszédátvitel folyik, ezek egymást kizárják. A legkorszerűbb ún. voice-modemek képesek a hangot is felismerni, átalakítóval digitálissá, illetve a digitális jelet analóggá átalakítani, és így a számítógépen tárolni. Segítségével hangposta, üzenetrögzítő szolgáltatások valósíthatók meg.