HTML gyorstalpaló 15. rész

Szövegelemek

Bekezdéseinket könnyedén zárhatjuk balra, jobbra vagy középre a

parancs segítségével. (p=paragraph=bekezdés):
Alaphelyzetben a szöveg balra zárt.

Ha el akarjuk kerülni azt, hogy sorainkat a nem kívánt helyen törje el a böngészőA böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani. A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Opera,a Chrome és a Mozilla Firefox. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk. More, akkor a jelek közé helyezzük a “törhetetlen” szöveget. Alábbi példánkban akárhogy is választjuk meg a dokumentum szélességét a nevet nem törjük el.

Szövegünket ízlésesebbé, még könnyebben áttekinthetővé tehetjük, ha vízszintes elválasztó vonalakat húzunk. Ezt a

---

utasítás (hr = horizontal ruler = vízszintes vonal) segítségével tehetjük meg. Állíthatjuk a vonal vastagságát (size), helyzetét (align), és azt, hogy van e a vonalnak árnyéka vagy nincs. (shade=árnyék). Alaphelyzetben van árnyéka, középre rendezett, és 100%széles.

Lássunk egy-két példát:

Azt már korábban láttuk, hogy a betűtípusokat is lehet állítani, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. More igen veszélyes lehet, ha olyan betűtípust adunk meg, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. More nem minden gépen fordul elő. (A Mac-esek regényeket tudnának írni erről.) Ezért ha más stílusú szöveget akarunk megadni, akkor a betű méretével, az aláhúzással, a döntéssel, a kövérítéssel illetve a színnel operáljunk csak. Ha ez mind nem elég, akkor további segítséget jelenthet például az írógép tipus. (tt=typewriter type):

A címzés akkor a legstílusosabb (a HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. More nyelv megalkotói szerint), ha dőlt betűvel és írógépszerű betűvel készül és előtte-utána sorköz van. Nincs más teendőnk, mint a szöveget az

jelek közé tenni.