A HTML dokumentum címszintjeinek felépítése

Jelentése: Fejlécek, címek.
Használata: … , n=1…6
Tartalmazhat: karakterek, vastagított karakterek, A, BR, IMG
Paramétere: ALIGN, NOWRAP

A HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. More formátumú szövegfájlban definiálhatunk címeket, ill. alcímeket hat szintA mai modern számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit rétegekbe (layer) vagy más néven szintekbe (level) szervezik, amelyik mindegyike az előzőre épül. More mélységig. A legfelső szintű címet a

és a

utasításpárral kell közrezárni. A második szintet a

és a

utasítások határolják, és így tovább a hatodik szintig. Javasolt a gyakori, következetes használat a hosszabb szövegek logikai tagolására. Nem ajánlott a különböző betűméretek és más vizuális hatások előállítására.

Minden szintA mai modern számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit rétegekbe (layer) vagy más néven szintekbe (level) szervezik, amelyik mindegyike az előzőre épül. More más-más betűformátumban jelenik meg a dokumentumban, a böngészőprogram beállításától függően. A címek igazítását szabályozza az ALIGN opció, melynek lehetséges értékei: left, center, right. Amennyiben túl hosszú a cím, de egy sorosnak kell maradnia, akkor a NOWRAP opció megakadályozza a cím betördelését több sorba.

Különleges címnek tekinthető a címszalag, melyet a , utasításpárral kell kijelölni. Tulajdonsága, hogy nem szkrollozódik a dokumentum többi részével ellentétben.

A címek csak a szemlélő számára keltik a tagoltság érzetét, a valóságban nem tagolják fizikailag szakaszokra a dokumentumot. Ezt a tagolást a

utasításokkal lehet meghatározni, ahol a CLASS opció sorolja a megfelelő SGML osztályba a szakaszt, az ALIGN pedig a szakasz igazítási formátumát írja elő. Az automatikus tördelést itt is megakadályozza a NOWRAP opció, ez esetben a szakasz tördelését a

vagy a
utasításokkal lehet szabályozni.

Íme egy példa (nem tipikus, ui. az alapbeállítások a stíluslap utasításaival felül vannak írva):

Ez a kódrészlet:

Címszalag

Legfelső szintű címsor

Második szintű alcímsor

Harmaik szintű alcímsor

Negyedik szintű alcímsor

Ötödik szintű alcímsor

Hatodik szintű alcímsor

Ez egy szakasz, melyben a szöveg elvileg azonos módon – középre igazítva – kezelendő.

És ez így jelenik meg: