A HEAD elem - Számítógép hálózatok

Jelentése: Fejléc.
Használat: <HEAD> … </HEAD>
Tartalmazhat: TITLE, ISINDEX, BASE, HEXTID, LINKA hipermédia, a hipertext fogalma; élőkapocs. A hipermédiás dokumentumban szereplő linkek más dokumentumokkal teremtenek kapcsolatot. Linkek találhatók a World Wide Web honlapjain is; ezeket a különféle böngészőprogramok általában aláhúzással, kiemeléssel jelölik. (Ebben a szócikkben az öt kiemelt kifejezés szintén élőkapocs.), META, SCRIPT, STYLE
Paramétere: PROFILE
Más elemben lehet: HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. elemben lehet.

A <HEAD> tag utáni rész a fejléc, amely megelőzi a dokumentum többi részét. Ügyelni kell arra, hogy a dokumentum szövegéből ne kerüljön semmi a fejlécbe. A legfontosabb beágyazódó elem a <TITLE>, amely után a dokumentum címe áll. Fontos, hogy a fejléc elkülönüljön a dokumentum szövegtörzsétől, mert sokszor csak a fejléceket olvassa a kliensA kliens egy olyan program vagy számítógép, amely egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. Kliens, azaz magyarul ügyfél - a mindennapi szolgáltató-ügyfél kapcsolat szóhasználatából. A kért szolgáltatást biztosító programokat vagy gépeket nevezzük kiszolgálóknak (angolul server). Kliens például az ön által használt böngészőprogram is. Ez esetben a szolgáltatást egy World Wide Web kiszolgáló biztosítja., a gyorsaság érdekében. A </HEAD> tag lezárja a fejlécet.

A fejlécelemek között legfontosabb a dokumentumcím, mely címet a <TITLE> és a </TITLE> utasítások közé kell zárni.

A <BASE HREF=”protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük.://gépnév/elérési_út”> utasításban szereplő URLUniform Resource Locator egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetű sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW hipertext lényege. Az URL a következő információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét. határozza meg a báziscímet, melyből a relatív címeket értelmezni kell. Az intelligens kiszolgálók korában nem kötelező megadni. Mégis hasznos lehet, ha egy könyvtárba több irányból be lehet jutni (szimbolikus linkek segítségével), és egyértelműsíteni akarjuk a böngészőA böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani. A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Opera,a Chrome és a Mozilla Firefox. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk. “hollétét”.

A <BASEFONT SIZE=”szám”> utasítással jelölhető ki a dokumentumban az alapértelmezett betűméret.

Az <ISINDEX> utasítás jelzi a keresőrendszerek számára, hogy index-dokumentumról van szó.

A <LINK> utasításban szereplő opciók jelzik dokumentum kapcsolatait más dokumentumokkal, stíluslappal, címszalaggal, stb.

Az <META NAME=”mező” CONTENT=”érték”> utasítás jelezheti a keresőrendszerek számára a dokumentum-adatbázisba kerülő adatokat, pl. a dokumentum alkotóját, a létrehozó programot, rövid tartalmat, stb.

A fejlécelemekre jellemző, hogy a böngészőablakban nem jelennek meg! Ezért a World Wide Weben szereplő dokumentumok fejlécének csak nagyon kis hányada tartalmaz a címen kívül egyéb információkat. Ez az egyik tipikus hiba, amit hozzá nem értők elkövetnek, ui. a keresőprogramok elsősorban az itt található információk alapján rangsorolják a honlapokat. Minél részletesebb, pontosabb, a tartalommal összhangban lévő az itt található információInformációnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel., annál jobb helyezésre számíthatunk a honlapunk besorolásánál.