HTML gyorstalpaló 22. rész

Ugye mindenkivel előfordult már, hogy egy bizonyos témáról keresett információkat? Mi történik ilyenkor? Az ember beírja valamelyik keresőbe a kívánt kulcsszavakat, elküldi – aztán visszakap egy több száz, esetleg ezer elemből álló listát – melynek aztán jó részéről kiderül, hogy semmi köze sincs ahhoz, amire mi kíváncsiak voltuk. Ez azért van, mert a kereső a szövegek tartalmát hasonlítja össze az általunk megadott kulcsszóval – amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. természetesen teljesen más szövegkörnyezetben is előfordulhat, mint ahogy azt mi gondoltuk…arról nem is beszélve,hogy mi a garancia arra, hogy különböző nyelvekben nem fordul elő azonos alakú szó?

A következő META-elemek használatával elkerülhetjük, hogy a mi bemutatkozó oldalunk még tovább növelje ezeket a már amúgy is elég terjedelmes listákat.

Tegyük fel, hogy a következő témákkal foglalkozunk bemutatkozó lapjainkon: “HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet., “META”, “HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. tanfolyam”, “META elemek” – ezek ennek az oldalnak a kulcsszavai is.

Ez hasonlóképpen műkodik, mint a könyvtárak téma szerinti útmutatói: ha ezt beleírjuk bemutatkozó oldunk forrásába, ezentúl az fogja megtalálni azt, aki a “HTML”, “META”, “HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. tanfolyam”, “META elemek” címszavak valamelyikére keres rá.

Mivel a magyar sajnos nem kimondottan világnyelv, kénytelenek vagyunk valamilyen idegen nyelven is elkészíteni bemutatkozó oldalunkat – már amennyiben szeretnénk, hogy minél többen olvashassák azt.

Ha viszont ezt írjuk be, akkor mi történik kis hazánk fiaival, akik a “HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. tanfolyam” címszóra keresnek rá? Bizony nem találják meg bemutatkozó oldalunkat…Ha pedig egy listában soroljuk fel a kulcsszavakat, akkor megint belebotolhatunk a fent említett nyelvi problémába…

Szerencsére erre is van megoldás. Módositsuk a fenti példákat a következőképpen:

A lang szócskával tudatjuk a keresővel, hogy az ott megadott kulcsszó milyen nyelvre vonatkozik. Ezután mind a magyar, mind az angol nyelven keresgélők meg fognak találni minket – mégpedig csak akkor, ha az általuk beállított nyelv megegyezik azzal, amit mi adtunk meg a kulcsszavaknál.

Egy pillantra térjünk vissza az első META-elemhez;a kulcsszavakhoz hasonlóan a szerzőnél is megadhatjuk, milyen nyelven íródott a dokumentum:

Ha valaki a dokumentumokban keres egy kulcsszavat, a keresőprogram felhasználhatja a nyelvre vonatkozó információt az eredménylista további “szűrésére”. Az eddigi META-elemek a keresők hatékonyságát javították. De vannak más típusú elemek is; lássunk most ezek közül néhányat:

Ez a sor utasítja a böngészőt,hogy 3 másodperc eltelte után cserélje le az éppen látható oldalt az általunk megadottra. Ez a funkció remekül használható arra, hogy egy bevezető oldalt mutassuk látogatóinknak, amin például egy üdvözlő-ábrát láthatnak – majd pár másodperc elteltével automatikusan átlépjenek a tényleges bemutatkozó oldalunkra. (Ezen a bevezető oldalon azért célszerű egy hagyományos linket is elhelyezni, gondolva azokra, akiknek a böngészője nem támogatja ezt az utasítást.)

Ezzel az elemmel megadhatjuk a böngészőnek azt a dátumot, amikor az adott dokumentum érvényét veszti. Ezt a böngészőA böngésző tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különböző erőforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínűleg ön is valamelyik böngészőprogram segítségével olvassa. A böngésző kliensként működve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különböző információkat szerez be. Egyszerű eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani. A legelterjedtebb grafikus böngészők között található a Opera,a Chrome és a Mozilla Firefox. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk. cache-e használhatja annak eldöntésére, aktuális-e még az adott oldal. Ha észreveszi, hogy a lejárati dátum után próbáljuk meg elérni az ilyen bejegyzéssel ellátott dokumentumot, akkor törli az ideiglenes tárolóból, és letölti az éppen aktuális példányt. Így elkerülhetjük például, hogy naponta frissített hírlevelünkből két hetes példányokat olvasgasson valaki…