November 5, 2024

Hálózatszabványosítás

Nyilvánvaló, hogy a hálózatok kialakításában alapvető szerepet játszik a szabványosítás. Ez teszi a rendszereket nyíltakká, egységeit cserélhetővé. Minden új dolog kialakulását megelőzi a kutatás, az ehhez kapcsolódó írásos és szóbeli információcserék (cikkek, konferenciák), majd az új dolgot gyártó rendszerek kialakítása.

Mikor célszerű az új dolgokkal kapcsolatos információhalmazt szabványosítással rendszerbe foglalni?

  • Ha ez a kutatási szakaszban következik be, ez azt jelenti, hogy az esetleg a még nem alapos ismeretek miatt a szabvány nem lesz megfelelő, mivel az új, későbbi kutatási eredményeket már nem lehet beilleszteni, kedvező megoldásokat kell elhagyni.
  • Ha viszont túl későn következik be a szabványosítás, akkor a gyakorlatban már számos egymástól eltérő megoldás kerül megvalósításra, ami az ellenérdekek miatt nehézzé teszi az egységességet igénylő szabványosítást.

A műszaki fejlődés számos esete bizonyítja ezt. Ezért a gyakorlatban a szabványok két családja létezik: a de-jure szabványok, amelyeket bizottságok deklarálnak, és hivatalos dokumentumokban rögzítenek és a de-facto szabványok, amelyek elterjedését már egy-egy konkrét megoldás széles körű használata biztosítja. Példa ez utóbbira a nyomtatók Centronics interfésze, vagy az IBM-PC-ben alkalmazott számos megoldás. Természetesen számos esetben a de facto szabványokat célszerű utólagosan de jure szabványokká alakítani.

A számítógép-hálózatok esetében is így történt:. Megjelenésükkor néhány vezető cég termékeivel de-facto szabványokat teremtett, és a későbbi – ezeket figyelembe vevő – de-jure szabványosítási törekvések kompromisszumos megoldásokat eredményeztek, azaz adott műszaki problémára több megoldást tettek szabványossá.

A hálózatokban történő adatátvitel szabványosítását a régebben a CCITT (Comité Consultatif International Télégraphique et Téléphonique), ma már az ITU (International Telecommunications Union) nemzetközi szervezet végzi. A szabvány rendelkezik a jelvonalakról azok kialakításáról és funkcióiról.

Ezen szabványok közül a legfontosabbakat a következőkben illusztrációként felsoroljuk. A telefonvonalakon történő átvitelt a V sorozatú szabványok írják le. Az X sorozatú szabványok rögzítik a digitális hálózatokon történő adatátvitel módját. A szabványoknál esetleg megjelenő “bis” tag arra utal hogy a szabványt úgy fejlesztették tovább, hogy régebbi berendezések használata is lehetővé váljék.

  • E sorozat: Telefon szabványok
  • F sorozat: Távíró szabványok
  • G sorozat: Digitális hálózatok (PCM)
  • I sorozat: ISDN
  • Q sorozat: Digitális elérésű jelzési rendszer
  • S sorozat: Távíró terminálok
  • T sorozat: Teletex, fax
  • U sorozat: Távíró kapcsolás-telex
  • V sorozat: Telefonvonalakon történő adat-kommunikáció
  • X sorozat: Adatátvitel
  • V sorozat: Funkcionális specifikációs és leíró nyelv (SDL)

A V sorozat szabványai:

1. Alapok, általános előírások

  • V.1 A moduláció állapotspecifikációja
  • V.2 A teljesítményszintek előírásai
  • V.3 A jelstruktúrák előírásai
  • V.5, V.6 Szinkron vonalakon történő adatátviteli sebességek előírásai
  • V.7 A használt kifejezések definíciója

2. Interfészek, modemek

  • V.10 Aszimmetrikus áramhurkos vonalak elektromos viszonyai
  • V.11 Szimmetrikus áramhurkos vonalak elektromos viszonyai
  • V.15 Akusztikus adatátviteli csatolók
  • V.19 Párhuzamos átvitelű modemek
  • V.21 300 bps-os modemek
  • V.22 1200 bps-os duplex modemek
  • V.23 600/1200 bps-os modemek
  • V.24 Adatátvitelnél használt interfészvonalak definíciója
  • V.25 Automatikus hívó és válaszoló berendezések
  • V.25bis V.24 kiegészítése V.25-nek megfelelően
  • V.26 2400 bps-os félduplex modemek

3. Hibavédelem

  • V.40 Elektromechanikus berendezések által jelzett hibák definíciói
  • V.41 Hibavédelmi rendszer (átvitel független)
  • V.42 Hibavédelmi rendszer modemekre (MNP 1-4)
  • V.42bis Adattömörítési eljárás (MNP 5-7)

Az X sorozat szabványai:

 

1. Szolgálatok és felhasználói kérdések

  • X.1 Felhasználói osztályok definíciói a köz- és ISDN alapú hálózatoknál
  • X.2 Átviteli szolgálatok és kiegészítéseinek a leírása
  • X.3 Csomagok összerakása és szétbontása (X.25-höz)
  • X.4 Jelstruktúrák (V.4-hez hasonló)
  • X.10 Az átviteli szolgálatok 14 elérési osztályának definíciói

2. Interfészek

  • X.20 DTE és DCE egységek közötti aszinkron folyamatok interfészének definiálása
  • X.21 DTE és DCE egységek közötti szinkron folyamatok interfészének definiálása (formátumok és eljárások)
  • X.24 V.24-el megegyezik
  • X.25 Felhasználó berendezések hálózati összekapcsolása dedikált vonalú csomagkapcsolt hálózaton keresztül
  • X.31 X.25 terminálok bekötése ISDN hálózatokba

3. Vezérlő jelek, kapcsolások

  • X.50 Nemzetközi szinkron adathálózatok multiplexelési módszerei

4. Hálózatok

  • X.121 Nemzetközi számozási előírás közhálózatokon

5. OSI modell (X.200-X.299)

6. Internetworking (Hálózatok közötti kommunikáció) (X.300-X.330)

7. Üzenetkezelő rendszerek (X.400-X.430)

8. Katalógus szolgálatok (X.500)