A HTML speciális karakterei
Ha egy HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. More formátumú szövegfájl nem csak az angol ABC alfanumerikus jeleit akarjuk használni, hanem ékezetes betűket vagy speciális jeleket is, akkor a HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. More speciális jeleit kell használni. Lehetséges az ESCAPE szekvencia alapján történő jelölése és ISO-kód szerinti megadása is ezen speciális jeleknek.
Az ABC betűi és kódjaik
| Elnevezés |
Jel |
ESC |
ISOInternational Standards Organization Nemzetközi Szabványügyi Hivatal 1946-ban alapított nemzetközi szervezet, amelynek tagjai az egyes nemzeti szabványügyi hivatalok. Több mint 200 bizottsága van, amelyek a műszaki tudományok — így az informatika és a számítástechnika — minden területén nemzetközileg elfogadott szabványokat határoznak meg. Az általa meghatározott szabványokat sorszámmal látják el, és ezekre az ISO x kifejezéssel szoktak hivatkozni, ahol az x a szabvány számát jelöli. More |
|
Elnevezés |
Jel |
ESC |
ISOInternational Standards Organization Nemzetközi Szabványügyi Hivatal 1946-ban alapított nemzetközi szervezet, amelynek tagjai az egyes nemzeti szabványügyi hivatalok. Több mint 200 bizottsága van, amelyek a műszaki tudományok — így az informatika és a számítástechnika — minden területén nemzetközileg elfogadott szabványokat határoznak meg. Az általa meghatározott szabványokat sorszámmal látják el, és ezekre az ISO x kifejezéssel szoktak hivatkozni, ahol az x a szabvány számát jelöli. More |
| Nagy A betű |
A |
A |
A |
|
Kis a betű |
a |
a |
a |
| Nagy Á betű |
Á |
Á |
Á |
|
Kis á betű |
á |
á |
á |
| Nagy B betű |
B |
B |
B |
|
Kis b betű |
b |
b |
b |
| Nagy C betű |
C |
C |
C |
|
Kis c betű |
c |
c |
c |
| Nagy D betű |
D |
D |
D |
|
Kis d betű |
d |
d |
d |
| Nagy E betű |
E |
E |
E |
|
Kis e betű |
e |
e |
e |
| Nagy É betű |
É |
É |
É |
|
Kis é betű |
é |
é |
é |
| Nagy F betű |
F |
F |
F |
|
Kis f betű |
f |
f |
f |
| Nagy G betű |
G |
G |
G |
|
Kis g betű |
g |
g |
g |
| Nagy H betű |
H |
H |
H |
|
Kis h betű |
h |
h |
h |
| Nagy I betű |
I |
I |
I |
|
Kis i betű |
i |
i |
i |
| Nagy Í betű |
Í |
Í |
Í |
|
Kis í betű |
í |
í |
í |
| Nagy J betű |
J |
J |
J |
|
Kis j betű |
j |
j |
j |
| Nagy K betű |
K |
K |
K |
|
Kis k betű |
k |
k |
k |
| Nagy L betű |
L |
L |
L |
|
Kis l betű |
l |
l |
l |
| Nagy M betű |
M |
M |
M |
|
Kis m betű |
m |
m |
m |
| Nagy N betű |
N |
N |
N |
|
Kis n betű |
n |
n |
n |
| Nagy O betű |
O |
O |
O |
|
Kis o betű |
o |
o |
o |
| Nagy Ó betű |
Ó |
Ó |
Ó |
|
Kis ó betű |
ó |
ó |
ó |
| Nagy Ö betű |
Ö |
Ö |
Ö |
|
Kis ö betű |
ö |
ö |
ö |
| Nagy Ő betű |
Õ |
Õ |
Ô |
|
Kis ő betű |
õ |
õ |
ô |
| Nagy P betű |
P |
P |
P |
|
Kis p betű |
p |
p |
p |
| Nagy Q betű |
Q |
Q |
Q |
|
Kis q betű |
q |
q |
q |
| Nagy R betű |
R |
R |
R |
|
Kis r betű |
r |
r |
r |
| Nagy S betű |
S |
S |
S |
|
Kis s betű |
s |
s |
s |
| Nagy T betű |
T |
T |
T |
|
Kis t betű |
t |
t |
t |
| Nagy U betű |
U |
U |
U |
|
Kis u betű |
u |
u |
u |
| Nagy Ú betű |
Ú |
Ú |
Ú |
|
Kis ú betű |
ú |
ú |
ú |
| Nagy Ü betű |
Ü |
Ü |
Ü |
|
Kis ü betű |
ü |
ü |
ü |
| Nagy Ű betű |
Û |
Û |
Û |
|
Kis ű betű |
û |
û |
û |
| Nagy V betű |
V |
V |
V |
|
Kis v betű |
v |
v |
v |
| Nagy W betű |
W |
W |
W |
|
Kis w betű |
w |
w |
w |
| Nagy X betű |
X |
X |
X |
|
Kis x betű |
x |
x |
x |
| Nagy Y betű |
Y |
Y |
Y |
|
Kis y betű |
y |
y |
y |
| Nagy Z betű |
Z |
Z |
Z |
|
Kis z betű |
z |
z |
z |
Néhány speciális jel és kódjaik
| Elnevezés |
Jel |
ESC |
ISOInternational Standards Organization Nemzetközi Szabványügyi Hivatal 1946-ban alapított nemzetközi szervezet, amelynek tagjai az egyes nemzeti szabványügyi hivatalok. Több mint 200 bizottsága van, amelyek a műszaki tudományok — így az informatika és a számítástechnika — minden területén nemzetközileg elfogadott szabványokat határoznak meg. Az általa meghatározott szabványokat sorszámmal látják el, és ezekre az ISO x kifejezéssel szoktak hivatkozni, ahol az x a szabvány számát jelöli. More |
|
Elnevezés |
Jel |
ESC |
ISOInternational Standards Organization Nemzetközi Szabványügyi Hivatal 1946-ban alapított nemzetközi szervezet, amelynek tagjai az egyes nemzeti szabványügyi hivatalok. Több mint 200 bizottsága van, amelyek a műszaki tudományok — így az informatika és a számítástechnika — minden területén nemzetközileg elfogadott szabványokat határoznak meg. Az általa meghatározott szabványokat sorszámmal látják el, és ezekre az ISO x kifejezéssel szoktak hivatkozni, ahol az x a szabvány számát jelöli. More |
| Tabulátor |
|
	 |
|
|
Soremelés |
|
|
|
| Szóköz |
|
  |
|
|
Felkiáltójel |
! |
! |
! |
| Idézőjel |
“ |
" |
" |
|
Számjel |
# |
# |
# |
| Dollárjel |
$ |
$ |
$ |
|
Százalékjel |
% |
% |
% |
| Angol és jel |
& |
& |
& |
|
Aposztróf |
‘ |
' |
& |
| Bal zárójel |
( |
( |
( |
|
Jobb zárójel |
) |
) |
) |
| Aszteriszk |
* |
* |
* |
|
Pluszjel |
+ |
+ |
+ |
| Vessző |
, |
, |
, |
|
Kötőjel |
– |
- |
– |
| Pont |
. |
. |
. |
|
Perjel |
/ |
/ |
/ |
| Nullás |
0 |
0 |
0 |
|
Egyes |
1 |
1 |
1 |
| Kettes |
2 |
2 |
2 |
|
Hármas |
3 |
3 |
3 |
| Négyes |
4 |
4 |
4 |
|
Ötös |
5 |
5 |
5 |
| Hatos |
6 |
6 |
6 |
|
Hetes |
7 |
7 |
7 |
| Nyolcas |
8 |
8 |
8 |
|
Kilences |
9 |
9 |
9 |
| Kettőspont |
: |
: |
: |
|
Pontosvessző |
; |
; |
; |
| Kisebb jel |
< |
< |
< |
|
Egyenlőségjel |
= |
= |
= |
| Nagyobb jel |
> |
> |
> |
|
Kérdőjel |
? |
? |
? |
| Kukac |
@ |
@ |
@ |
|
Bal zárójel |
[ |
[ |
[ |
| Visszaper jel |
|
\ |
|
|
Jobb zárójel |
] |
] |
] |
| Hatványjel |
^ |
^ |
^ |
|
Aláhúzás |
_ |
_ |
_ |
| Vissza aposztrof |
` |
` |
` |
|
Bal kapocs |
{ |
{ |
{ |
| Függőleges |
| |
| |
| |
|
Jobb kapocs |
} |
} |
} |
| Tilde jel |
~ |
~ |
~ |
|
Alsó aposztrof |
|
‚ |
|
| Alsó idézőjel |
|
„ |
|
|
Kereszt |
|
† |
|
| Kettős kereszt |
|
‡ |
|
|
Ezrelék |
|
‰ |
|
| Felső vessző |
|
‘ |
|
|
Felső vessző |
|
’ |
|
| Kettős vessző |
|
“ |
|
|
Kettős vessző |
|
” |
|
| Szorzás jel |
|
• |
|
|
Mínusz előjel |
|
– |
|
| Kivonás jel |
|
— |
|
|
Trade MarkA soros protokoll szerint, ha a soros vonalon nem folyik információátvitel, a vonal állapota aktív (MARK) szintű. More |
|
™ |
|
| Cent jele |
¢ |
¢ |
¢ |
|
Font jele |
£ |
£ |
£ |
| Csővezeték jel |
¦ |
¦ |
¦ |
|
Paragrafus jel |
§ |
§ |
§ |
| Umlaut |
¨ |
¨ |
¨ |
|
Copyright |
© |
© |
© |
| Bal tört idézet |
« |
« |
« |
|
Lágy kötőjel |
|
­ |
­ |
| Registered TM |
® |
® |
® |
|
Fok jele |
° |
° |
° |
| Plusz-mínusz |
± |
± |
± |
|
Ékezet |
´ |
´ |
´ |
| Mikro |
µ |
µ |
µ |
|
Bekezdés vége |
¶ |
¶ |
¶ |
| Középen pont |
· |
· |
· |
|
Jobb tört idézet |
» |
» |
» |
| Szorzás kereszt |
× |
× |
|
|
Scharfes s |
ß |
ß |
ß |
| Osztás jel |
÷ |
÷ |
|
|
|
|
|
|