HTML gyorstalpaló 3. rész
A HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. More dokumentumok leghasznosabb tulajdonsága a hiperlinkek adta gazdag kapcsolatredszer. A hiperlinkeket – szép magyar nevükön az élőkapcsokat az
típusú formula begépelésével hozhatjuk létre. A “KAPCSOLAT” kifejezésbe írva kell meghatároznunk, hogy a “SZÖVEG” mezőre rákattintva milyen kapcsolat (levél, másik HTMLA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. More dokumentum, stb) jöjjön létre. (A “href” a hyperlink reference – hiperkapcsolat referencia rövidítése )
Az alábbi szöveg begépelésével olyan élőkapcsot hozunk létre, hogy a névre rákattintva levelet küldhessünk Kázmérkának. A “mailto:” (levélküldés) szöveg után a címzett e-mailElectronic mail A legalapvetőbb szolgáltatás, a legelső, amit az Interneten használtak, az elektronikus levelezés. Egy levelezőprogram (mail) segítségével szöveges állományt küldhetünk az Internet bármelyik felhasználójának. Ehhez az kell, hogy minden levelezőnek egyedi címe legyen, és a címzés is szabványos legyen. Egy felhasználó Email címe általánosan a következőképpen épül fel: felhasználói_név @ gépnév.domain_név.subdomain_név.ország(intézmény)azonosító Általánosan fogalmazva egy felhasználói név (username) és egy cím (domain) részből áll, a kettő között a @ jel található. Ez a "kukac" az angol "at" szót jelenti, vagyis arra utal, hogy ez a felhasználó HOL (melyik gépen) található meg. Első változatát az ARPANET valósította meg a hatvanas években. A rendszer minden használója rendelkezik egy postaládával (ez legtöbbször a számítógép merevlemeze), ahol a feladó tárolja, és ahonnan a címzett lehívhatja a neki szóló üzeneteket. Az üzenet lehet szöveges, de akár bináris állomány is. Az üzenet elküldéséhez szükség van egy levelezőprogramra, és ismernünk kell a címzett e-mail-címét is. Az elektronikus levelezés a mai napig az Internet legnépszerűbb szolgáltatása; népszerűségének okát is valószínűleg ebben kell keresni. Az ARPANET-et eredetileg ugyan az állományátvitel és a távoli bejelentkezés miatt hozták létre, de valójában az elektronikus levelezés szolgáltatása volt az, amely meggyőzte az illetékeseket, hogy az ARPANET nélkülözhetetlen. A telefonnal és a hagyományos postai levélszolgáltatással (snail mail, azaz csigaposta, utalva a "sebességére") összehasonlítva előnyei és hátrányai is vannak. A telefonhoz képest a legnagyobb előnye az, hogy elkerülhető vele a csiki-csuki játék, amikor is két ember napokig sikertelenül próbálja elérni egymást. Az előny itt azért jelentkezik, mert az elektronikus levelezés egy úgynevezett tárol-és-továbbít elvű rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem jelentkezik be? Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a címzett be szokott jelentkezni, akkor biztonságosabb a telefon, vagy a hagyományos levél. Az igaz, hogy az elektronikus levél nem olyan gyors, mint a telefon, de sokkal gyorsabb a postai szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken belül a címzetthez érhet. Egy elektronikus levél két részre osztható: a fejlécben szerepel a feladó és a címzett címe, a feladás dátuma (másodpercre pontosan), a levél témája, illetve az, hogy a címzetten kívül kinek ment el még a levél. A levél másik része tartalmazza magát az üzenet szövegét. Az elektronikus üzenetekhez általában hozzá lehet csatolni különböző kiegészítéseket (képeket, hangállományokat, rajzokat, stb). Ennek módja nagymértékben függ a használt levelezőprogramtól. Az Interneten a levelezést a Simple Mail Transfer Protocol (SMTP, egyszerű postázó protokoll) vezérli, amely az üzenetek titkosításának lehetőségét sajnos nem tartalmazza. Ilyen irányú fejlesztések történnek az SMTP kiterjesztésére. More címét kell beírnunk.
Ha egy másik web-dokumentumra hivatkozunk, akkor a KAPCSOLAT mezőbe a “httpA HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. A HTTP-kapcsolat négy lépése:
• A kapcsolat megnyitása.
• A kérés elküldése.
• A válasz.
• A kapcsolat lezárása.
Ez az eljárás azt jelenti, hogy a kapcsolat során csak egy dokumentumot lehet átadni, illetve egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak az előző kérésekről, mivel a kiszolgáló minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolódást, és minden kérést egyenként, külön-külön kezel. Ha egy dokumentum több képet vagy grafikát tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, és a többit egyenként a grafikáknak, illetve képeknek. Azonosításra a felhasználók felől érkező kérésekről a következő információkat tárolja a program:
• a kérést küldő gép Internet-címe, ahonnan a kérés érkezett; a dátum és a helyi idő;
• a kérés módja (GET, POST);
• a kért dokumentum neve;
• a kiszolgáló által használt HTTP protokoll verziószáma;
• a kapcsolatkérés eredményére utaló kód;
• az elküldött dokumentum hossza.
More:”után kell írnunk a kívánt dokumentum címét. Az alábbi példában a webGóbé honlapjára ugorhatunk.
Ha a másik web-dokumentum ugyanabban a könyvtárban található, akkor csak a fájl nevét kell beírnunk.Példánkban tanfolyamunk bevezető oldalára ugrunk, amiAlternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás. A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer itt is használható. More a “htmlA dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. A HTML arra készült, hogy segítségével a dokumentumok szokásos, sorban egymás utáni olvasása helyett, a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni, olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között, amit a dokumentum olvasója kezelhet. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok, amelyek lehetnek: szöveg, kép(grafika), hang (zene), de akár mozgókép (film) is. Ahogy az már az előzőekben látható volt, az ilyen módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl, szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek, és a szöveg megjelenését, formátumát, például a betűk nagyságát, formáját, stb. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű, aláhúzott szövegekként, vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra ( Azért ez alól van kivétel.) ami a Világ bármely pontján lehet. More.htm” nevet viseli.
Ha a másik könyvtárban, de ugyanazon a szerveren van a fájl, akkor a jól ismert DOS-ra emlékeztető szintaxis alkalmazható.
Egy dokumentumon belül is ugorhatunk, illetve egy másik dokumentum adott pontjára is ugorhatunk, ha megfelelő címkéket helyezünk el.
A “CIMKE” kifejezés egy tetszőleges karakteres kifejezés lehet. A címkére így hivatkozhatunk.