Olyan protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. More (egyfajta szabvány), amely egymással kapcsolatban álló két számítógép között az adatok átvitelét vezérli. A protokollA kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük. More szükségessége abban is rejlik, hogy az adatok átvitele hibajelenségek felmerülése esetén is zökkenőmentesen végbemehessen. A modemek a legelterjedtebben a KermitA Kermit egy állományátviteli protokoll, amit modemek használnak. A gyakrabban használatos modem-protokollokkal ellentétben a Kermit fő feladata azon problémák megoldása, amelyek egy 7 bites (ASCII kód, általában nagyszámítógép) és egy 8 bites (általában személyi számítógép) karakterkészletet használó számítógép kommunikációjánál lépnek fel. A protokoll változó hosszúságú blokkokban, hibajavítást is alkalmazva küldi az adatokat. Az eredeti protokoll javítására adattömörítést és 1024 byte méretű csomagok küldését fejlesztették ki. More, XmodemAz Xmodem egy állományátviteli protokoll, amit modemek használnak kapcsolt vonalon keresztül történő megbízható adatcserére. A protokoll egy egyszerű, de nem teljesen hatékony hibajavító eljárást is tartalmaz, amely minden egyes küldött byte-hoz egy ellenőrző összeget ragaszt. Az Xmodem protokollt az 1970-es években fejlesztették ki, de ma már nem használatos, mert a modemek teljesítményét jelentősen le is csökkentheti. More, YmodemAz Ymodem egy állományátviteli protokoll, amit modemek használnak kapcsolt vonalon keresztül történő megbízható adatcserére. Az Xmodem protokoll egyfajta változata, amelynek segítségével több állományt is továbbíthatunk egyszerre egyetlen kapcsolat alatt. More és ZmodemA Zmodem egy állományátviteli protokoll, amit modemek használnak kapcsolt vonalon keresztül történő megbízható adatcserére. Gyakran használják a BBS rendszerekkel való kommunikációk során. Rengeteg kényelmes jellemzője van. Többek között például az, hogy egy megszakadt adatcserét később a szakadás helyétől folytathatunk. More nevű állományátviteli protokollokat használják.. Az InternetNemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak. Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van. Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagy sebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik. More nagysebességű vonalain az állományok átvitelét a File Transfer Protocol vezérli.