A modemek azon működési folyamatának gyorsaságát jellemző mértékegység, amely során a modemAz eszköz, amely a bemenetére adott bináris jel vezérlésével a modulációt elvégzi (modulálja), illetve a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja) modem-nek (modulátor - demodulátor) nevezzük. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket (demodulátor funkció). Tehát a modem egy modulátor és egy demodulátor együttesét képezi. A legtöbb modem aszinkron adatátvitelt valósít meg, de léteznek szinkronmodemek is. A számítógéppel az RS-232C illesztőn (interface) keresztül kommunikálnak. a számítógép digitális jeleit a telefonvonal számára értelmes analógA hasonló jelentésű analogosz görög szóból származik. Az informatikában olyan jeltípust takar, amely hasonlít az eredeti jelhez vagy az eredeti információhoz. Technikai értelemben az olyan jelet nevezzük analóg jelnek, amelynek két szélső értéke között folyamatos átmenet lehetséges. jelekké alakítja, modulálja. Mivel léteznek olyan modemek, amelyek minden modulációval egynél több bitet tudnak küldeni, ezért a baud számszerűleg sem feltétlenül azonos az adatátvitelKét vagy több eszköz közötti adatcsere. Az eszközök lehetnek számítógépek, perifériák, programok stb. Az adatátvitel fő jellemzője az adatátviteli sebesség, amely nagy mértékben függ az eszközök közötti kapcsolat, összeköttetés módjától, minőségétől. sebességével, amelynek a mértékegysége a bpsBits Per Second (bit per secundum).
1 baud a modulációsebesség akkor, ha a kommunikációs csatornán másodpercenként 1 jelváltás történik. Egy jel állhat egy bitből, de lehetséges olyan kódrendszer is, ahol egy jel több bitből áll. Ennek következtében a baud a másodpercenként átvitt hasznos jelek, míg a bpsBits Per Second (bit per secundum) a másodpercenként átvitt összes jel számát adja meg. A kereskedelemben kapható modemeket az adatátviteli sebességükkel jellemzik. 10 baud a moduláció sebessége akkor, ha másodpercenként 10 jelváltás történik. A bináris, azaz két jelből álló jelrendszer (például a 0 és az 1 számjegy) esetében a baudot szokták a bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s mértékegységgel együtt is használni, mivel itt a kettő számszerűleg megegyezik.
Az előző példánál maradva, a 0, 1 jelek esetén a 10 baud 10 bitAngol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet) A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minősége romlik (vesd össze: GIF és JPEG)./s-nek felel meg (számszerűleg).