Angol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információInformációnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy).
Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető egymástól.
Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintű feszültség az 1, míg az alacsony szintű feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínűsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. összetettebb információInformációnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byteAngol szó, az információ nagyobb egységét, belőle 8 bitet jelöl. Például 8 eldöntendő kérdésre adott válasz összesen 8 bit, azaz 1 byte információt hordoz, de általában ennyi információ kell egy karakter/betű meghatározásához is (tehát nagyjából mondhatjuk, hogy egy betű egy byte adat). Egy gépelt oldalon átlagosan 2 kilobyte-nyi szöveg jelenik meg. Sok számítógépen byte-nak nevezik a legkisebb információegységet is. Magyarul elterjedt írásmód még a bájt is. 1 kilobyte szokásos rövidebb írása 1 KB, 1 kilobit esetén pedig 1 Kb (1 megabyte = 1 MB, 1 gigabyte = 1 GB). Az Internettel kapcsolatos szövegkörnyezetben a 8 bites byte kifejezésére az oktet szót használják, mert léteznek olyan számítógépek, amelyek alapegysége - legkisebb megcímezhető információegysége - nem 8 bit, hanem például 12.. (vesd össze: oktetA hálózati szabványokban, leírásokban a bájt kifejezés helyett az oktet (octet) fogalmát használják, ami egy 8 bites csoportot jelöl.)
A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben.
A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség.
Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretűvé is nőhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információInformációnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. minősége romlik (vesd össze: GIFA GIF angol mozaikszó, a Graphic Interchange Format szavak kezdőbetűiből. A GIF a Compuserve hálózati szolgáltató grafikus adatok tömörítésére és továbbítására kifejlesztett programjának, illetve magának a formátumnak a neve, amely nagyfokú tömörítést használ, hogy a modemes telefonvonal-használat ideje ezáltal lényegesen lecsökkenjen. A GIF formátum csak a 256-nál nem több színt használó képeket támogatja. Ma már az Interneten ez a legelterjedtebb grafikus adatformátum, amelyet egyébként széles körben használnak a számítástechnika minden területén. és JPEGA JPEG formátum a Joint Photographic Experts Group tömörített képformátuma. A JPEG formátum olyan tömörítést használ, amely során azonosítja és elhagyja a képekből az emberi szem által nem észlelhető információkat. Mivel adatot dob el, ezért az eljárást veszteségesnek is szokták nevezni. Ez azt jelenti, hogy egy kép kódolása, majd dekódolása után az eredeti képet nem teljes mértékben kapjuk vissza. A legtöbb esetben azonban az így keletkezett különbség szemmel nem érzékelhető. A JPEG formátum egyik nagy előnye, hogy kódoláskor meg lehet választani a tömörítés mértékét. Minél nagyobb fokú a tömörítés, annál kisebb hely szükséges a kép tárolásához, de annál nagyobb mértékű az adatvesztés.).