A felhasználó számára könnyebben használható a név alapján történő címzés, ahol a sok számjegyből álló IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. cím helyett egy karakterlánc, az FQDN (Fully Qualified Domain Name) használható. Az FQDN, azaz a teljes domén-név, amelyet a DNSDomain Name System Domén-név rendszer Az FQDN-t, azaz a teljes domén-nevet eszerint képzik. A DNS tulajdonképpen egy olyan Internet adatbázis, amelyből az Interneten lévő gépek neve bármikor lekérdezhető. A neveket azért találták ki, mert az emberek könnyebben megjegyzik a szavakat, mint a látszólag értelmetlen számokat. A DNS hierarchikusan egymásra épülő szintekből áll: minden egyes szint egy úgynevezett tartománynak (domain) felel meg. A számítógépek Internet-címében szereplő pontok a különböző ilyen tartományokat választják el egymástól. A legfelső szintű tartományt az utolsó pont utáni név, az alacsonyabb szintű tartományokat pedig az előbbre lévő pontok utáni nevek együttesen jelölik. Az első pont előtti név az adott tartományon (hálózaton) belül lévő gépeket azonosítja. A tartományok elnevezése általában utal a tartomány jellegére, az alatta elhelyezkedő gépek tulajdonosára: edu: oktatási, mil: katonai, ISO3166 szabvány szerinti országmegjelölések (hu: Magyarország, ro: Románia),... A nevek és a számok egymásnak való megfeleltetését a DNS kiszolgálók vagy névkiszolgálók (name server) végzik. (Domain Name System), vagyis a domén-név rendszer szerint képeznek, ugyanúgy hierarchikus felépítésű, mint az IPAz Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést. Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is. cím, formailag pedig több, egymástól ponttal elválasztott tagból áll.